Bizonyára sok szülő tapasztalta azt gyermekénél, hogy a kortársakhoz viszonyítva a maradó fogak előtörése még várat magára. Számos ok állhat ennek hátterében, amely kiderítéséhez mindenképp szükséges egy személyes fogorvosi konzultáció, alapos vizsgálat és röntgendiagnosztika.
Nem minden esetben áll bármilyen kórfolyamat a késleltetett fogváltás hátterében, ám olykor nagyon egyedi eltérések mutatkoznak a gyermekeknél. Lássuk, melyek lehetnek ezek!
Normál fogváltás
1. Csírahiány vagy számfeletti fog
Csírahiány esetén hiába várjuk egyes maradó fogak előtörését, ha azokkal egyáltalán nem is rendelkezik gyermekünk. Csírahiány leggyakrabban a felső kismetszőknél és a második kisőrlőknél fordul elő, de sok embernek a bölcsességfoga sem fejlődik ki. Ha a tejfog ép és a fogérintkezés megfelelő, nem szükséges az eltávolítása, így természetes helyfenntartóként funkcionálhat mindaddig, amíg azt felnőttkorban implantátummal vagy egyéb megoldással pótoljuk.
Számfeletti fog esetén is számíthatunk fogtorlódásra és a fogváltás csúszására.
2. Maradó fogcsíra sérülése
Kisgyerekkorban nagyon gyakran előfordulnak arcot ért balesetek, amelyek során a tejfogakat is ütés éri. Ilyenkor a maradó fogcsíra is sérülhet, zavart okozva a normál fogváltási folyamatban. Annak érdekében, hogy kíméljük a fogat, könnyen rágható, puha ételeket adjunk a gyereknek, megelőzésképp sportoláshoz pedig mindig viseljen speciális fogvédőt.
3. Szűk fogív
Szűk fogív esetén nincs elegendő hely a maradó fog előtöréshez, így a fogak torlódnak, nehezebbé válik a tisztításuk, a fogközök és az egymással érintkező fogfelszínek alapos tisztítás hiányában gyorsan szuvasodásnak indulnak, miközben a fogsor esztétikuma is erősen csorbult. A megoldást a gyermekfogszabályozás jelenti, tehát mindenképpen konzultáljunk fogszabályozó szakorvossal, aki fel tudja vázolni a kezelési lehetőségeket.
4. Korai tejfogelvesztés
Korai tejfogelvesztésről beszélünk abban az esetben, ha az alatta lévő maradófog előtörésénél több, mint egy évvel előbb történik a tejfog elvesztése.
Ilyenkor a foghiány felé vándorolnak, bedőlnek a fogak és csökken a rés, a helyhiány miatt pedig akadályozottá válik a fogelőtörés. Ez a későbbiekben fogszabályozó kezelést tesz szükségessé.
5. Perzisztáló tejfog, tejfog ankylosis
Egy csontosodott tejfog is gátját képezi a normál fogváltásnak. Ennek jelei közé tartozik a megváltozott, fémes kopogtatási hang, valamint a tejfog környező fogakhoz képest való ”süllyedése”. Ilyen esetben a tejfog eltávolítása szükségszerű.
6. Szindrómák, általános betegségek
A késői fogváltás bizonyos szindrómák kísérője is lehet, mint amilyen az Apert szindróma ( acrocephalosyndactilia) vagy a Disostosis cleidocranialis. Ez esetben sok számfeletti fog van, melyek nem mutatnak előtörési hajlamot.
A fentieken túl egyéb tényezők is szerepet játszhatnak a késői fogáttörésben, például: impaktált tej/maradófog, ajak-szájpadhasadék, sugárártalom, hegesedés, gingivafibromatosis, tumor.
Éppen ezért mielőbb érdemes felkeresni egy fogszakorvost, aki feltárja a háttérben meghúzódó okokat és személyre szabott kezelési megoldást biztosít.
Dr. Vadász Anna
Fogszabályozó szakorvos
További információkért, személyre szabott tanácsadásért keressen bennünket bizalommal az alábbi telefonszámon +36 30 264 5024 vagy kérjen konzultációs időpontot az űrlap kitöltésével!
Érdekességekért, aktualitásokért, friss hírekért kövesse Facebook oldalunkat és Instagram oldalunkat!