Dentoplant fogászati és implantológiai rendelő - Szeged

Főoldal Szolgáltatások Bölcsességfog

Amit a
Bölcsességfogakról tudni érdemes

A bölcsességfogak jellemzően az utolsóként előtörő maradófogaink. 18-25 éves kor körül várható megjelenésük, viszont már jóval korábban okozhatnak gondot. Bölcsesség helyett inkább panaszokkal nehezítik meg napjainkat, mivel gyakran fordul elő, hogy nem férnek el az állkapocsban, ferdén vagy egyáltalán nem törnek elő, nyomják a szomszédos fogat vagy egyszerűen fájdalmat okoznak. Problémás bölcsességfoggal érdemes időben fogorvoshoz fordulni, így sok álmatlan éjszakától és kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat.

Miért különlegesek a bölcsességfogak?

Bölcsességfogaink a régmúlt maradványai.

Bölcsességfogaink a régmúlt maradványai. Az ősidőkben az emberek többnyire olyan nyers táplálékon éltek, melyek elfogyasztásához erőteljes rágásra, így minél több és erősebb őrlőfogakra, valamint erős rágóizomzatra volt szükség.
Az őskori ember életmódja mellett a bölcsességfogak a fogív teljes értékű tagjai voltak.

A civilizáció azonban a táplálkozásunkat is jelentősen megváltoztatta. Ma sokkal több olyan főtt, előkészített ételt fogyasztunk, melynek megrágásához már nincs szükség akkora örlőmunkára, nincs szükség olyan erős állkapocsra és rágóizomzatra. Az evolúció során ehhez a fordulathoz fogazatunk és arcberendezésünk is alkalmazkodott, úgy, hogy az állkapocs mérete, izomzata csökkent és lassan a bölcsességfogak is “fölöslegessé” váltak.

A bölcsességfogak formailag is a legváltozatosabb maradófogaink. Alakjuk nagyon különböző, gyökereik formavilága és a gyökércsatorna lefutása szintén sokféle lehet. Ha pedig ez nem lenne elég: a legextrémebb helyzetekben is találkozunk vele az állkapocsban.

 

image 20

Mit nevezünk nehezített fogelőtörésnek ?

A leggyakoribb panaszokat a nehezített fogelőtörés okozza, vagyis az a helyzet, amikor a bölcsességfog növekedés közben megakad a csontban, vagy szomszédos fogban, és egy nem természetes helyzetben megáll az előtörése. Ezt nevezzük a szaknyelvben impakciónak. Az impaktált  bölcsességfogak mindamellett, hogy mechanikai akadályba ütköztek, különböző helyzetekben állhatnak. Mindez a többi fog torlódását, a szomszédos fog gyökérfelszívódását és fogággyulladást, még tályogot is okozhat. A részben ínnyel fedett bölcsességfog körüli gyulladás dentális eredetű gócbetegség kiindulópontja is lehet.

Milyen fogászati panaszok alakulhatnak ki rendellenes bölcsességfogak miatt?

A nem megfelelően növő bölcsességfog esetén a gyulladásos panaszok a leggyakoribbak, melyeket, mint a fog körüli lágyrészek gyulladása, a szomszédos fogak fájdalma, szájnyitási korlátozottság, szájzár vagy a fej különböző területeire kisugárzó fájdalomként írnak le a páciensek. Előfordul olyan eset is, amikor éveken keresztül áll egy bölcsességfog „bedőlt„ rendellenes helyzetben és a szomszédos fog szuvasodni kezd, vagy gyökérfelszívódás indul meg. Ritkábban a fog környezetében kialakulhat ciszta is, illetve okozhat általános ízületi panaszokat, és fogászati eredetű gócbetegséget is.

Milyen panaszokat okozhatnak a bölcsességfogak?

Ínygyulladás

A bölcsességfog körül kialakuló ínygyulladást másnéven pericoronitisnek is nevezzük. A leggyakoribb panasz, amikor a növekedésében elakadt bölcsességfog felett egy kis területen átszakad az íny. Ez a nyílás arra elegendő, hogy baktériumok bejussanak a fog körüli tasakba, innen pedig a mélyebb szövetekbe és így gyulladást okozzanak. A bölcsességfog körül kialakult tasak gyulladását kezelni kell, mert a gyulladás mélyebbre terjed. A kiterjedtebb gyulladás szájzárhoz vezethet, amely jelentősen megnehezítheti a fog eltávolítását.

Feszítő fájdalom

Az alsó állcsontban jelentkező feszítő fájdalom az egyik klasszikus panasz a bölcsességfogak növekedésével kapcsolatban. Igen gyakran alakul ki helyhiány, azaz az előbújó fog koronájának átmérője nagyobb, mint a rendelkezésére álló hely az állcsontban. Könnyen belátható,
hogy ilyenkor a fogcsíra elakad, legtöbbször anatómiai akadályba ütközik és ezért nem tud előtörni. Ez a folyamat anatómiai okokra vezethető vissza, ami miatt az alsó állcsontban okoz jelentősebb panaszokat, leggyakrabban feszítő fájdalmat.

Fogfájdalom

Klasszikus, erős fogfájdalmat egy szuvas bölcsességfog, vagy a bölcsességfog előtti ún. második nagyőrlőfog szuvasodása is okozhatja.

Bölcsességfog szuvasodása

Egy félig kinőtt bölcsességfog tisztítása nem könnyű feladat. Hátul kevés a hely, lehet gyulladt az íny, ami miatt inkább elkerüli a páciens a feladatot. Ha a bölcsességfog évekig „áll” félig kinőtt pozícióban könnyen elszuvasodhat.

Második nagyőrlő fog szuvasodása

A másik igen gyakori helyzet, amikor a rendellenesen bedőlt bölcsességfog az előtte lévő, hetes őrlőfognak feszül, így a második nagyőrlőfogban fogszuvasodás alakul ki. Ilyenkor a rendellenes bölcsességfog eltávolítását követően megvárjuk a gyógyulást, majd ezt követően készítjük el a fogtömést.

Rezorpció, azaz fog felszívódás

A nyomás hatására előfordulnak olyan helyzetek, amikor a bölcsességfog koronája nekifeszül az előtte lévő hetes fognak, majd azon felszívódási folyamat indul meg, akár jelentős anyaghiányt okozva. A külső fogrezorpció bizonyos esetekben speciális anyagokkal kezelhető, de kizárólag akkor, ha tökéletes izolálásban és hozzáférésben tud rajta a fogorvos dolgozni. Ez a feltétel pedig a rezorpciók jelentős hányadánál nem teljesül, mert mélyen, a csontban, nem izolálható helyen alakul ki.

Szájnyitási korlátozottság

Egy igen gyakori tünete az impkatált bölcsességfog körüli gyulladásnak. Szájnyitási korlátozottságról akkor beszélünk, ha maximális szájnyitás 3 cm-re , vagy annál kisebb tartományra korlátozódik. Nehezített bölcsességfog előtörés, vagy bölcsességfogak körüli gyulladás gyakran okoz korlátozott  zájnyitást. Ennek oka a gyulladásnak a rágóizmokat érintő hatásában keresendő. Szájnyitási korlátozottsággal feltétlenül keressük fel fogorvosunkat, mert a semmiből jött szájnyitási korlátozottság fontos tünet. A bölcsességfogakkal összefüggésben ez a legtöbbször fokozódó gyulladást jelent, amely kezelést igényel.

Szájzár

Szájzárról akkor beszélünk, ha szájnyitáskor az alsó és felső metszőfogak éle közötti távolság legfeljebb 1 cm. A szájzár oka leggyakrabban olyan gyulladás, amit az állkapcsot mozgató izmok görcse kísér. Sok más kórkép mellett például egy későn kezelt alsó bölcsességfog körüli gyulladásos állapot is vezethet szájzárhoz. A szájzárnak számtalan oka lehetséges. A szájzár egy igen erős tünet, amelynek kialakulásakor haladéktalanul fogorvoshoz, vagy szájsebész szakemberhez kell fordulni.

Zsibbadás, zsibongás

Bölcsességfogakkal összefüggésben egy ritkább tünet, amire speciális anatómiai helyzet hajlamosít. Amikor az alsó bölcsességfogak az állcsontban mélyen, az idegcsatornához közel helyezkednek el, vagy az ideg fut magasabban az állcsontban, akkor a körülöttük kialakult gyulladás könnyebben
eléri az idegszálat fokozottabb, fájdalmas panaszokat okozva.

Szájzár esetén, vagy fokozódó duzzanat és nyelési nehézség jelentkezésekor sürgősséggel forduljunk szakemberhez, mert egyes gyulladások, különösen az alsó őrlőfogakból kiindulva súlyos gyulladásos folyamatokat okozhatnak.

 

image 20

Jelentkezzen be fogászati konzultációra!

Egy vizsgálatot követően pontos képet kap fogainak állapotáról és a szükséges fogászati kezelésekről.

Bejelentkezés

Bölcsességfog húzás, vagy műtéti eltávolítás?

A bölcsességfogak eltávolítása lehet egy egyszerű foghúzás, de bonyolultabb esetben akár egy hosszabb műtéti feltárás is. Azeltávolítás módja és a beavatkozás nehézségi foka attól függ, hogy az eltávolítandó bölcsességfog milyen mélyen helyezkedik el az állcsontban, milyen pozícióban és milyen anatómiai képletek közelében fekszik.

Az olyan szájsebészeti beavatkozások után, mint bölcsességfog eltávolítás, fogbeültetés vagy csontpótlás, az orvos tanácsainak pontos betartásával a páciens is sokat tehet azért, hogy a gyógyulási folyamat gyorsabb és panaszmentesebb legyen. Javasoljuk, hogy műtét után figyeljünk magunkra, lassítsuk a tempón. Legyen olyan fontos az eredmény, hogy adjunk magunknak 2 napot, amit pihenéssel töltünk.

Lásd műtét utáni teendők

https://dentoplant.hu/wp-content/uploads/2024/10/image-20.jpg

Nekünk az Ön fájdalommentes kezelése és kényelme a legfontosabb! Kérje aneszteziológus kollégánk közreműködését bölcsességfog eltávolításhoz! Így a bölcsességfog eltávolítás is csak egy távoli emlék legyen. Tájékozódjon a fájdalommentes kezelésekről és a szedálásról blogcikkünkből.

Blogcikk olvasása.

Dr. Maráz Kinga

Dento-alveoláris sebész szakorvos,
Master of Implantology University of
California, Los Angeles
Konzerváló fogászat és fogpótlástan
szakorvosa
Fog- és szájbetegségek szakorvosa
Szakterülete: fogágybetegségek kezelése,
csontpótlás, implantológia

Dr. Mészáros Csongor

Fogorvos
Dentoalveoláris sebész szakorvos jelölt
Szakterülete: szájsebészeti beavatkozások,
digitális fogászati megoldások

Mikor kell eltávolítani egy bölcsességfogat? És mikor nem?

Hogy egy bölcsességfogat el kell-e távolítani, azt a szakirodalmi ajánlások alapján dönti el a szájsebész szakorvos. Mindig mérlegelni kell a páciens szempontjából jelentkező érveket és ellenérveket.

El kell távolítani a bölcssségfogat, ha:

  • az gyulladást okoz és a normális előtörésére nincs remény
  • a páciens nem tudja tisztítani
  • ha nagyon szuvas
  • ciszta vagy daganat kiindulópontja

Másik gyakori indok az eltávolítás mellett, ha fogszabályzó kezelés tervezésekor már látszik, hogy a megfelelő eredmény eléréséhez szükséges eltávolítani a bölcssségfogakat, ilyenkor a fogszabályzó szakorvos külön kéri a bölcssségfog eltávolítását.

A képen bemutatott rendellenes helyzetű bölcsességfogak eltávolítása szájsebészeti műtéti beavatkozás volt, melyet rendelőnkben Dr. Maráz Kinga végzett el. Az ilyen nehézségi fokú fogeltávolításokat gyakran éber szedálással egészítjük ki, hogy páciensünk számára, hogy megkönnyítsük a műtét perceit.

Nem távolítunk el olyan ép bölcssességfogat:

  • ami elfér a fogívben, a páciens tudja tisztítani és azzal szemben is van a rágásban résztvevő bölcssségfog
  • ami panaszmentes és műtéti szempontból kritikus pozícióban elhelyezkedő.

 

 

image 20

3 dimenziós CBCT diagnosztika kiemelten fontos

A bölcsességfog műtéti eltávolításának megtervezésében nélkülözhetetlen segítséget jelent, hogy rendelőnkben 3 dimenziós CT felvételen tudjuk kiértékelni a pontos anatómiai helyzetet. A bölcsességfogak radiológiai vizsgálatához a hagyományos panoráma röntgen felvételek nem adnak elegendő adatot. Amikor gyanús, figyelmeztető jeleket azonosítunk az OPT röntgen felvételen, akkor a csak egy 3D CBCT vizsgákat során lehet tisztázni a fog pontos anatómiáját. Előfordulnak olyan 90 fokos görbe gyökérhelyzetek, mikor
az ideget körbeveszik a gyökerek, vagy a bölcsességfog gyökere belóg az arcüregbe, vagy az alsó állcsont esetében a canalis mandibularis idegcsatornába. Ezek megítélésében tapasztalt szakemeber is a 3 dimenziós felvétel kiértékelésével tud megfelelő döntést hozni.

Mit nevezünk Pell-Gregory klasszifikációnak?

Az impaktált alsó bölcsességfogak pozíciójának besorolására leggyakrabban a Pell és Gregory által leírt felosztást használjuk. Ez egy olyan osztályozási rendszer, ami az alsó bölcsességfog helyzetéről tájékoztat a szagittális síkban. A horizontális pozíció a ramus elülső éle és az azonos oldali normál módon előtört második moláris fog disztális felszíne között elhelyezkedő erupciós tér helykínálata alapján osztható be három kategóriába. Pell-Gregory I., II. és III. A vertikális pozíciót pedig a bölcsességfog koronájának legmagasabban lévő pontjának elhelyezkedése alapján sorolja azt három csoportba. A vertikális kategóriákat A-B-C jelöli. Ezek alapján egy impaktált alsó bölcsességfog 9 helyre osztható be.

Az a szerencsés 20%

A Berni Egyetemen 2020-ban készült tanulmány szerint az európai populációban 20%-ban hiányzik valakinek legalább egy bölcsességfoga. Azok között pedig, akiknél egyéb fog csírahiánya is kimutatható volt, 50%-ban a bölcsességfog csírahiánya is jelen volt.

 

image 20

Személyes konzultáció a bölcsességfog eltávolítás megítélésének
kérdésében segít a személyre szabott és Önnek a legkényelmesebb kezelési megoldást megtalálni.