A csontritkulással az orvosi szaknyelvben, mint osteoporosis találkozunk. A csontritkulás egy olyan kórkép, amelynek során a csontok mésztartalmának csökkenése alakul ki, így a balesetből adódó-, vagy akár spontán törések kockázatát is megnöveli. A csontritkulás gyakrabban alakul ki nőknél a menopausa után a hormonális változások következtében, ugyanakkor osteoporosishoz hasonló folyamatokat indítanak be egyes daganatos kórképek is, például a mell-, tüdő-, vese-, prosztatarák csontáttétei, myeloma multiplex, Paget-kór, fibrosus dysplasia, rheumatoid arthritis és egyéb betegségek is, így a gyógyszeres kezelése már egy szélesebb betegcsoportot érint.
Magyarországon csontritkulásban a lakosság nagyjából 7-10 százaléka érintett. A csontritkulás mértékétől függően a kezelőorvos D vitamin terápiát, vagy akár antirezorptív szerek alkalmazását is elrendelheti. Ez utóbbi csoportból a biszfoszfonát tartalmú gyógyszerek alkalmazásának fogászati rizikóival foglalkozunk.
A biszfoszfonátokról
E fenti gyógyszercsoport bizonyítottan csökkentik a spontán törések számát és javítják az életminőséget. Gátolják az osteoclastok (csontlebontó sejtek) differenciálódását, valamint a csontanyagcsere szabályozásában vesznek részt. A terápia modalitása szerint szájon át és intravénásan is alkalmazzák, a bevitel típusának pontos ismerete elengedhetetlen a megfelelő profilaxis választásában. Csontritkulás esetén legtöbbször reumatológus írja fel a biszfoszfonát tartalmú gyógyszert, egyéb esetben gyakran onkológus. Fogászati érintettségről felíráskor a pácienseket tájékoztatni kell, de a gyógyszerek tájékoztatója is hosszan kitér a fogászati és szájsebészeti beavatkozások rizikójára. A biszfoszfonát gyógyszercsoport néhány hatóanyaga a teljesség igénye nélkül, melyekre különösen oda kell a kezelőorvosnak figyelni: alendronsav, risedronsav, klodronsav, ibandronsav, tiludronsav, pamidronsav, zolderonsav…stb
Miért fontos tájékoztatni a fogorvost a biszfoszfonát tartalmú gyógyszer szedéséről?
Az említett gyógyszerek használatának egyik jól ismert szövődménye az állcsontnekrózis (MRONJ). A szakmai kollégium javaslata alapján bizonyos beavatkozásokat a fogorvos, szájsebész csak megfelelő rizikóbecslést követően végezhet el antirezorptív kezelésben részesülő pácienseknél. A fogorvosi és szájsebészeti rendelőkben a nem kívánt állcsontelhalás megelőzésének érdekében az anamnézisfelvételi lapnak tartalmaznia kell az alábbi kérdéseket:
- A páciens kapott-e bármilyen kezelést csontritkulásra?
- Van/ volt-e daganatos megbetegedése?
- Milyen gyógyszereket szed jelenleg, és szedett korábban?
- A legnehezebb feladat a kérdezőnek kiszűrni, hogy biszfoszfonát tartalmú készítményt, vagy injekciót kapott-e a páciens ?
Antirezorptív kezelésben részesülő páciens részére pl.: fogbeültetést végezni abszolút ellenjevallat.
Mit jelent a rizikóanalízis?
A szakirodalmi adatok alapján nagy dózisú (iv.) alkalmazás esetén 4% a nem kívánatos állcsontpusztulás esélye, míg a csontritkulás megelőzésére, vagy a kezelésére szájon át alkalmazott gyógyszerek esetében 0,1-0,001%. Magyarországon 2005-ben diagnosztizálták az első állcsontelhalásos esetet.
A biszfoszfonát tartalmú gyógyszereket szedő páciens kikérdezése során a legfontosabb szempontok, hogy tisztázzunk a szisztémás és az intaorális faktorokat:
Szisztémás faktorok:
Tabletta, vagy intravénás formában kapta a gyógyszert? Mennyi ideje? Milyen dózisban? Milyen alapbetegségre? Kombinálták-e más antirezorptív gyógyszerrel? Kapott-e demosumabot? Van-e kísérő betegség, pl.: diabetes mellitus, vagy rheumatoid arthritis?
Helyi/ lokális faktorok:
Milyen a páciens együttműködése? Milyen a szájhigiénia? Milyenek a fogpótlások és milyen a fogak állapota? Ezekre a kérdésekre kapott válaszok alapján sorolható Low risk és High risk csoportokba.
Low risk páciens ellátása megfelelő antibiotikum profilaxisban rendelői körülmények között is ellátható minimál invazív szemlélet megvalósításával, míg High risk páciens ellátására iv. antibiotikum profilaxis és fekvőosztályos elhelyezés javallott, az ilyen betegek ellátására szakosodott centrumnak szükséges indikálnia és felügyelnie a kezelést.
A kombinált antireszorptív és/vagy antiangiogén kezelések együttes, vagy egymás utáni alkalmazása radikálisan növeli az állcsontnekrózis kockázatát, alacsonyabb kumulatív dózis után kialakulhat, a folyamat gyorsabb progressziója várható, és rosszabb prognózisra lehet számítani
Forrás: Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi szakmai irányelve fogászati implantátumok behelyezésének diagnosztikájáról, sebészi irányelveiről 2022. EüK. 6. szám EMMI szakmai irányelve
EMMI egészségügyi szakmai irányelv (EüK 2022/6.) fogászati implantá… (jogkodex.hu)
Hogyan lehet megelőzni az állcsontnekrózist?
A megelőzés a kulcs, mert a kialakult állcsontnekrózis alattomos betegség. Megfelelő anamnézis felvétel és rizikóbecslés mellett érdemes a biszfoszfonát kezelés előtt szanálni a szájban fennálló kóros elváltozásokat, mint például a szuvas- és elhalt fogakat kezelni. Beavatkozások előtt javasolt CHX szájöblítő alkalmazása. A reménytelen prognózisú fogak esetében az eltávolítást szintén érdemes a terápia megkezdése előtt elvégezni, illetve alapos szájhigiénés kezelések javasoltak, különös tekintettel a fogágybetegségben szenvedő páciensek esetében. Hiányzó fogak pótlása esetében pedig a rögzített restaurátumokat ajánlja a szakirodalom a kivehetőkkel szemben. A fokozott szájhigiéné fenntartása, a rendszeres kontroll kiemelt jelentőséggel bír. A sebészi beavatkozások csak és kizárólag antibiotikum védelemben végezhetők el a rizikóbesorolásnak megfelelő módon.
Az elmúlt 5 évben jelentősen megnövekedett azoknak a pácienseknek a száma, akik akár osteoporózis, akár malignus kórkép kapcsán antirezorptív kezelésben részesülnek. A korszerű gyógyszerek jobb életminőséget biztosítanak, így megnövekedett a fogorvosi, szájsebészeti rendelésen is a speciális gyógyszereket szedő páciensek száma. Ellátásuk különleges odafigyelést igényel, mert a nem megfelelő előkészítés mellett végzett szájsebészeti kezelés súlyos, nem kívánatos állcsontelhalást okozhat. Blogcikkünkkel a megelőzésre szerettük volna felhívni mind pácienseink, mind kollégáink figyelmét.
Dr. Maráz Kinga dentoalveoláris sebész szakorvos Dr. Mészáros Csongor fogorvos
További információkért, személyre szabott tanácsadásért keressen bennünket bizalommal az alábbi telefonszámon +36 30 264 5024 vagy kérjen konzultációs időpontot az űrlap kitöltésével!
Érdekességekért, aktualitásokért, friss hírekért kövesse Facebook oldalunkat és Instagram oldalunkat!
